A nyugati világ bölcsessége

Bertrand Russell

Hát mit mondhatunk az emberről? Nem több aprócska porszemnél egy jelentéktelen bolygón, ahogy a csillagászok látják? Vagy, ahogy talán a vegyészek gondolják, nem más, mint kémiai elemek ügyesen összeállított halmaza? Vagy – ahogy Hamlet látta – az ember a nemes értelem és a korlátlan lehetőségek birtokosa?

Ezzel kapcsolatban etikai kérdések merülnek fel a jó és a gonosz természetéről. Létezik-e „jó” és „rossz” életmód, vagy mindegy, hogyan élünk? Ha pedig létezik jó életmód, honnan ismerhetjük fel, és hogyan tanulhatunk meg eszerint élni? Létezik-e bölcsesség, vagy az, ami bölcsességnek tűnik, üres bolondság csupán?

Kínzó kérdések ezek: olyan természetű kérdések, amelyeket nem lehet laboratóriumi kísérletekkel megválaszolni, és a független szelleműek nem szívesen fogadják el az abszolút igazságok hirdetőinek végkövetkeztetéseit. Az ilyen emberek csakis a filozófia történetében kereshetik a választ. E nehéz tudomány tanulmányozásával megtudhatjuk, hogyan vélekedtek más korok elméi ugyanezen kérdésekről,

Ang­lia, 1960