Életem legkomolyabb pillanata

Egy ember szólt: – Életem legkomolyabb pillanatát a marne-i csatában éltem át, amikor mellsebet kaptam.

Egy másik ember szólt: – Életem legkomolyabb pillanata egy yokohamai tengerrengéskor következett be, ahonnan csodával határos módon, egy üzlet eresze alá bújva menekültem meg.

S egy másik ember szólt: – Életem legkomolyabb pillanata, mikor napközben alszom el.

S egy másik szólt: – Életem legkomolyabb pillanata akkor jött el, mikor a legmagányosabb voltam.

S egy másik szólt: – Életem legkomolyabb pillanata az volt, amikor egy perui tömlöcben raboskodtam.

S egy másik szólt: – Életem legkomolyabb pillanata az volt, amikor profilból tetten értem apám arcát.

És szólott az utolsó: – Az én életem legkomolyabb pillanata még nem érkezett el.