Az emberi véredény-rendszer ábrázolása Andreas Vesalius: De Humani Corporis Fabrica (Az emberi test felépítése, 1543) című szemléltető képgyűjteményében. Figyeljük meg, hogy az ábrázolásról hiányzik a szív! Még 85 évnek kellett eltelnie, míg William Harvey felfedezte, hogy a véredények zárt rendszert alkotnak. A vér ebben a rendszerben kering, a szív pedig egyfajta pumpa szerepét tölti be. Calcar fametszete, 1543

A vérkeringés

William Harvey

Szeretném röviden összefoglalni, és nagy vonalakban felvázolni gondolataimat a vérkeringésről.

Következtetések és kísérletek segítségével bemutattuk, hogy a kamrák összehúzódása és tágulása következtében a vér átfolyik a tüdőkön és a szíven, és az egész testben szétáramlik. A hús pórusain keresztül a vénákhoz ér, majd a vénákon keresztül a perifériákról visszatér a centrumba, a kisebb vénákból a nagyobbakba, hogy végül a vena cava-hoz és a jobb pitvarba érjen. A folyamat során a vér olyan mennyiségben áramlik ki az ütőereken, majd vissza vénákon, hogy ezt az elfogyasztott étel nem okozhatja. Különben is, ez sokkal több a táplálkozáshoz szükséges mennyiségnél. Ez arra enged következtetni, hogy az állati testben a vér állandó körforgásban van, és a szív munkája és funkciója pedig az, hogy a keringést pumpálással létrehozza. Ez a szív mozgásának és dobogásának egyetlen oka.

[Az állati szívről és a vér mozgásáról – 1628,
ford. Kerekes Mónika]