Gondolkodni annyi, mint a múlthoz viszonyítani, vallja kötetünkben az egyik
közreműködő szerző. E fogalmazás egyszerre elgondolkodtató és magától
értetődő. Tapasztalatainkon kívül ugyan mi másra is alapozhatnánk
gondolatainkat?
Ám ebben az összefüggésben nem hagyhatjuk figyelmen kívül
azt a tényt, hogy a mai ember tudása csak igen csekély mértékben alapszik a
saját maga által szerzett tapasztalatokon.
Amikor az ember megtanulta
gondolatait lejegyezni, és ezeket ily módon utódai számára is
hozzáférhetővé tette, a civilizáció fejlődése egyszerre felgyorsult.
Mindenfajta kutatás, termékfejlesztés, tervezés és a társadalmi rendszer
bármiféle módon történő formálása elképzelhetetlen lenne a korábbi
nemzedékek összegyűjtött tapasztalatai nélkül. Ezekből ered az a
tudáshalmaz, amelynek birtokában képesek vagyunk döntéseket hozni: mikor
mit tegyünk, mitől óvakodjunk. Ennek azonban az a feltétele, hogy eme
tudáshalmaz hozzáférhető és egyszersmind folytonosan eleven is ma-
|
|
radjon. A kötetet alkotó szövegek és képek, amelyek az elmúlt 2500 év emberi
gondolkodásának terméséből válogatnak, ezt a célt kívánják
szolgálni.
Gyakran volt szükségünk jó tanácsra és segítségre. A szöveg- és képanyag
beszerzésénél munkacsoportunk sok emberrel került
kapcsolatba. Hálánkat irántuk ezúton szeretnénk kifejezni. Külön
köszönetet mondunk Harry Järvnek, aki egyrészt írói munkássága révén
ösztönzött minket, másrészt eredeti kiadásokra, képekre és
képszövegekre vonatkozó adatok közvetítésével nyújtott nagy
segítséget. Ove Hagelin gazdag orvostörténeti könyvgyűjteményét nyitotta
meg számunkra, ezenkívül klasszikus illusztrációk szép darabjait
bocsátotta rendelkezésünkre.
Végül, de nem utolsósorban külön
köszönetet érdemel Claudia Soifer New Yorkban és Birgitta Lindahl a
svédországi Ljungbyhedben. A világ legtávolabbi sarkára is kiterjedő
áldozatos munkájukkal mindketten felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak
számunkra a fényképek eredetijének felkutatásában.
|